Akció!

A LAZI Kiadó 9 új kiadványa EGYÜTT igen kedvező áron! Téma: Erdély.

9.000 Ft

Termékleírás az alábbiakban.

Availability: 1 készleten

Kategória: Címke:

Kiváló ajánlat!!
9 db. Lazi kiadó által alapítványunknak adományozott szép kivitelezésű sorozatot most az erdőelve adománybolt kínálja igen kedvező áron!

Székely apokalipszis
Erdélyi magyar írók elbeszélései a hitről
A válogatás erdélyi születésű vagy erdélyivé lett írók novelláit tartalmazza. Az írások a hitről szólnak, az erdélyi néphittől, hiedelemvilágtól kezdve, a természeti vallásokon, mitológiákon át a vallásos hitig, a három nemzet és négy vallás egyenjogúságán felépült Erdély történelmi keretében.

A havas dícsérete
Erdélyi magyar írók novellái

,,Az önálló erdélyi magyar irodalmat” azok írhatják – mondja Tamási Áron -, akik ennek a földnek terhét magukra veszik, akik Erdélynek bánatát sorsszerűen hordozzák, akiknek idevaló földből gyúrta Isten a szívét. Mert olyan lesz a mi irodalmunk, mint maga Erdély: fájdalommal teli, mint minden ember, pompás, mint a virágzó rét, erős, mint a szikla, mélységes, mint a zúgó erdő, vadul szép, mint a zivatar, de édes, mint a madárének, jó, mint anyánk szeretete, de mindig egyedül álló, mint mi magunk.”

Tartalom
Kemény János: A Havas dicsérete
Tabéry Géza: Szebeni vihar
Karácsony Benő: Csendes történet
Berde Mária: Paniti Annáért
Bánffy Miklós: Havasi történet
P. Gulácsy Irén: Becsület az erdőn
Dsida Jenő: A csontváz
Kuncz Aladár: Egy márványdarab
Kacsó Sándor: Megnőtt közöttünk a hegy
Tamási Áron: Hegyi csata
Nagy Borbála: Márton bá háztűznézőben
Molter Károly: Bota végrendelete
Kovács György: Ilyés Sándor bá látomása
Szentmihályiné Szabó Mária: Jön a fiú!
Szántó György: Friss kakas
Gagyi László: Olthatatlan tűz
Bözödi György: A rokon
Kemény János: Havasi történet
Wass Albert: Csalódás
Nyirő József: Visszatérés
Életrajzi jegyzetek (Balogh Tamás)

Örök erdély
Erdélyi magyar írók történelmi elbeszélései
Erdélyi antológia
A könyv társkötete A Havas dicsérete és az Erdély lelke c. antológiáknak. Ez a válogatás is, mint az előzőek, erdélyi születésű vagy erdélyivé lett írók elbeszéléseit tartalmazza. A novellák is Erdélyről, az erdélyi emberekről, Erdély történelméről szólnak. A legjelentősebb írók – Tamási Áron, Nyírő József, Wass Albert, Makkai Sándor, Molter Károly – ismét helyet kaptak a kötetben, hisz kihagyhatatlanok, ám egy sor új név is szerepel, mivel a sorozat célja, hogy megismertesse az olvasót a kevésbé ismert, mára már sokszor elfeledett erdélyi írókkal is. Ezt segítik a kötet végén található életrajzi jegyzetek is.

Virágveszedelem
Erdélyi magyar írók elbeszélései a szerelemről
A Virágveszedelem című kötet az emberi érzelmekről, a nő-férfi egyébként is bonyolult, de a kisebbségi-többségi lét által, az osztály-és vagyoni különbségek által még lehetetlenebbé tevő emberi viszonyokról éppúgy árulkodik, mint az ezt a helyzeteket létrehozó történelemről.

Utolsó bástyánk: Erdély
Erdélyi magyar írók történelmi elbeszélései
Erdélyi antológia
Az erdélyi írók elbeszéléseiből megismerhetjük az erdélyi történelem emlékezetes eseményeit, csatáit, kimagasló történelmi alakjait, elkalandozhatunk az erdélyi tájakra, időben Dózsa György, Báthory Gábor, a Rákócziak korába, vagy a közelmúltba, a második bécsi döntés, majd a totális diktatúra időszakába.

Medvekaland a Kárpátokban
Kemény János
KEMÉNY JÁNOS báró – író, szerkesztő, irodalom- és színházszervező – a „Medvekaland a Kárpátokban” című kötet szerzője abból a családból jött, amely nemcsak az emlékíró fejedelmet, hanem Kemény Zsigmondot is adta a magyar irodalomnak.
Erdély egyik legnagyobb mecénása volt, aki vagyona nagy részét az erdélyi magyar irodalom szolgálatába állította. Iskolát alapított, színházat szervezett, létrehozta a marosvécsi Helikont, amely a két világháború között az erdélyi magyar írók legjelentősebb irodalmi csoportosulása volt.
Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadóvállalat, akárcsak az Erdélyi Helikon folyóirat, mindvégig a vécsi íróközösség eszmei irányítása alatt működött. Az ebben a periódusban megjelent kötetek, ez a szellemi örökség képezi a kibontakozó, modern erdélyi magyar irodalom kincsestárát.

Halhatatlan élet
Nyirő József
Az 1940-ben alkotott Halhatatlan élet Nyírő József kisebbségi tematikájú regényei közé tartozik, azt ábrázolja, hogy a jóravaló székely nép sorsát hogyan nyomorította meg a román fennhatóság, az idegen hatalom önkénye, és amaz miként várja, reméli, álmodja a “magyar világ” beköszöntét.
A játékos, tréfás, majd elkomorodó, drámai hangvételű epizódokból építkező regény az udvarhelyszéki Bojzás Küs Dani életének legfontosabb szakaszát követi nyomon: az életrevaló fiatalember családalapításának történet. A mű első felének cselekménye a siheder Bojzás szerelme a törékeny termetű, dolgos kezű Péter Anikóval; a könyv felezőpontján aztán szerencsésen egybekelnek a jegyesek; a második felében pedig közös életküzdelmüket jeleníti meg az író, éspedig ama mondandójának kifejtésére, hogyha hagyják a székelységet megbírkózni a természet mostoha körülményeivel, e dologra és örömre termett nép paradicsommá varázsolná Erdélyt, ám az idegen hatalom elnyomása pusztulásba, tragédiákba viszi életét.

Rézpénz
Ignácz Rózsa
Ignácz Rózsa (1909-1979) egyik legjelentősebb erdélyi témájú regényét tartja kezében az olvasó. A történet egy tehetséges fiatal magyar színésznő, Türje-Szász Klári és egy nős ember, Deák Ádám feltaláló ezermester szerelme köré szövődik. Deákot rábeszélik, hogy hamisítson román pénzt, réz húszlejeseket. A cél Erdély függetlenítése lenne mind Magyarországtól, mind pedig Romániától. Amikor lebuknak, a joginál sokkal nagyobb vereséget szenved Deák Ádám, mivel ártatlannak minősítik a felbujtó román gazdával, Moganuval szemben, akit, mint eleve tehetségesebb felet tartanak csak képesnek a pénzhamisítás tervére. A bíróságon elhangzó felmentő beszéd az uralkodó román nemzetiség leglesújtóbb véleménye a magyarságról. A míves stílusban megírt, fordulatos cselekményű regény annak a nemzedéknek az életérzését eleveníti föl, amelynek hétköznapjait végzetesen szétzilálta az első világháborút követő világpolitika, s amely ma is a túlélés ezernyi leleményével keresi a megmaradás, az önmagára találás rejtett ösvényeit.

Petelei István
Búcsújárás
Szűk mederben lefolyt, de mély és tartalmas élet jutott osztályrészéül a századforduló egyik legkiválóbb erdélyi írójának, a novella mesterének, Petelei Istvánnak. Egész életében kerülte a feltűnést, beérte az erdélyi vidéki város környezetével, elvonult dolgozószobája magányába vagy a szovátai erdőkbe. Kolozsvárott politikai lapot szerkesztett. Inkább dolgozott, mint szerepelt, de a kolozsvári művelődési mozgalmakban ott volt mindenütt, ahol munkájára szükség volt. Élete virágában azonban súlyos betegség támadta meg, ezért visszavonult Marosvásárhelyre, nyáron Szovátára, s ott írta finom művű novelláit.
A rövid próza kiváló művelője volt, a tárcanovella egyik megteremtője. A Maros mente romladozó udvarházainak belvilágát, a kurtanemesek, parasztok életét, az erdélyi kisvárosok, mezőségi falvak mindennapjait, a megszomorodottak és elesettek életének apró eseményeit rajzolgatta míves gonddal, a félresiklott sorsok és szenvedő lelkek kötötték le figyelmét elsősorban.
Emberi-írói alkatának meghatározó jegye volt a tragikumra való ráhangoltság, a sötét színek iránti fogékonyság. Akik felfigyeltek rá, a lélekrajz kimunkáltságát méltányolták novelláiban, ugyanis a nagy erdélyi előd, Kemény Zsigmond pszichológiai analízisét folytatta, az élet legbensőbb titkaira, a lelki összetörtség halk rezdüléseire figyelt. Novellisztikájának éppen ez a legelévülhetetlenebb értéke: az egyéni és szociális tragédiák leheletfinomságú lélektani elemzése.
Irodalomtörténetünk a legjelesebb elbeszélők között jelölte ki helyét novellairodalmunkban, s e kötet remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy ez ne csak az irodalomtörténetben éljen így, hanem az irodalmi köztudatban is.

Érdekelhetnek még…